A roadstert az 1954-t�l 1957-ig gy�rtott 300 SL coup� v�ltotta le. A roadster orr r�sze kisebb v�ltoztat�son esett �t, arc�t hosszanti �lir�nyban �ll� f�nysz�r��vegek jellemezt�k. A fut�m�vet is tov�bbfejlesztett�k, a d�nt� konstrukt�v k�l�nbs�g azonban a coup� cs�v�z�nak v�ltoztat�s�ban rejlett. Ugyanis csak �gy val�sulhatott meg a roadsterba t�rt�n� k�nyelmes, m�ly fekv�s� besz�ll�s, �s az el�l r�gz�tett ajt�k kivitele. Ez a v�ltoztat�s a k�nnyen ny�l� v�szontet� alkalmaz�s�t is lehet�v� tette. �szak-Amerika aut�ja k�pgal�ria A sz�rnyasajt�s aut� roadsterrel t�rt�n� lev�lt�s�nak �tletgazd�ja Maximilian "Maxie" Hoffman. Az osztr�k sz�let�s� f�rfi 1952. �ta a Mercedes-Benz import�re volt az Amerikai Egyes�lt �llamokban. Az � kezdem�nyez�s�nek k�sz�nhet�, hogy a 300 SL versenyaut�t (W 194) sz�ri�ban gy�rtott coup�-v� fejlesztett�k. Ehhez Rudolf Uhlenhaut egy 1953-as �vj�rat� versenyaut� protot�pus v�z�hoz �s m�szaki jellegzetess�geihez ny�lt vissza. A megval�s�t�sra azonban v�g�l nem ker�lt sor. Karl Wilfert �s Friedrich Geiger a versenyaut� protot�pus karossz�ri�j�t sz�riamodell� fejlesztett�k. A versenyaut�t hajt� M 198 soros hathengeres motor a sz�ria SL h�romliteres hathengeres soros motorj�nak alapja lett. Ez egy�bk�nt az els� n�gy�tem�, k�zvetlen benzin-befecskendez�s� sz�riamotor. A W 194-ben (175 LE /129 kW) l�v� h�rom es��ram� porlaszt�s sz�v�motorhoz k�pest a befecskendez�s 215 LE (158 kW) -re val� teljes�tm�ny-n�veked�st �g�rt. Hoffman m�r r�viddel a Mercedes-Benz 180 sz�let�se �s a 190 SL roadster (W 121) 1955-�s deb�t�l�sa el�tt meggy�zte a stuttgarti fejleszt�ket. 1957-ben az import�r az eleg�ns, nyitott tetej� aut� siker�t az �szak-amerikai piacon a nagyobb �s er�sebb 300 SL-ben is szerette volna �jra�lni. Stuttgartot folyamatosan arra buzd�totta, hogy a Mercedes-Benz sz�rnyas aut�t roadsterr� fejlessze tov�bb. A t�rt�net �jra�rtelmez�se A Mercedes-Benz 300 SL l�legzetel�ll�t� sportaut�, amellyel a Daimler-Benz 1954-ben az S-t�l az SSKL t�pusokon �t legend�s modellcsal�dok hagyom�nyait k�ti �ssze. Ennek a j�rm�nek a klasszikus roadsterk�nt t�rt�n� sz�riagy�rt�sa a m�rka t�rt�net�nek f�ny�ben mindenk�pp logikusnak t�nik. Ezt tet�zi a nyitott tet�s sportaut� eleg�ns fell�p�se, elragad� vonalak �s els�pr� dinamika �sszj�t�k�val. A roadster siker�t, amelyb�l egy�bk�nt 1957 �s 1963 k�z�tt �sszesen 1858 darabot gy�rtottak, Maxie Hoffman �s a Mercedes-Benz fejleszt�inek d�nt�se is igazolja: a Mercedes-Benz 300 SL roadstert a m�rka t�rt�nete a motorsportban el�rt leg�jabb eredm�nyek alapj�n �jra �rtelmezte. A nagy teljes�tm�ny� �s eleg�ns, nyitott tet�s sportaut� koncepci�ja egyben az SL-oszt�ly vez�rmot�vumak�nt funkcion�lt. B�cs� "Gullwing"-t�l �s "Papillon"-t�l k�pgal�ria A coup�-k szerelmesei 1957-ben nagyon hi�nyolt�k ezt a karakterisztikus sz�rnyasajt�kkal rendelkez�, k�l�nleges sportaut�t. A j�rm� siker�t �s kedvelts�g�t a rajong�k kedves becenevek adom�nyoz�s�val juttatt�k kifejez�sre: 1954-ben a New York-i Nemzetk�zi Motor Sport Show-n premierje alkalm�val az �szak-amerikai k�z�ns�g a j�rm�vet "Gullwing" ("Sir�lysz�rny") n�vre kereszteli. A francia rajong�k a tetszet�s coup�nak sz�rnyasajtajai ut�n a "Papillon" ("Pillang�") nevet adt�k. A k�l�nleges ajt�kialak�t�s nem a formatervez�k �tlete volt �s nem arra ir�nyult, hogy a sportaut� konkurensei k�z�l m�r �ll� helyzetben kiemelkedj�k. A tet�h�z er�s�tett �s felfele ny�l� ajt�k sokkal ink�bb a konstrukci� k�nyszer�s�geit vett�k figyelembe. A k�l�n�sen stabil �s egyben k�nny� alv�zkeret, amelyet Rudolf Uhlenhaut 1952-ben a 300 SL versenyaut� v�ltozat�hoz tervezett, nem hagyott szabad helyet a hagyom�nyos ajt�knak. A versenyaut� els� v�ltozatain�l a kereszttart�k fels� �le annyira magasra sikeredett, hogy a sz�rnyasajt�k m�r az oldals� ablakok als� �l�n�l v�gz�dtek. 1952. j�nius�ban a Le Mans-b�l indul� hossz� t�v� versenyre Uhlenhaut az ajt�ny�l�sokat valamivel m�lyebbre helyezi. Ezt a form�t k�veti azt�n az 1953-as versenyaut� protot�pus �s v�g�l a W 198 I, amely 1954-ben sz�ria sportaut�k�nt ker�l gy�rt�sba. Az els� roadster a versenyaut�k k�z�tt k�pgal�ria Hogy a 300 SL tet� �s sz�rnyasajt�k n�lk�l is �letre kelhet, Uhlenhaut m�r 1952-ben megmutatta: a n�rburgringi nagyd�jon n�gy, a W 194 alapjaira �p�l� roadster t�nt fel. Ezek ugyanazon az alv�zon, 100 kilogrammal k�nnyebbek voltak a coup�n�l. A klasszikus ajt�k helyett a nyitott tet�s aut�kon kisebb ajt�kat kaptak, amelyek a motorh�ztet� ir�ny�ba, felfele ny�ltak. A N�met Nagyd�j keret�ben megrendezett n�rburgringi versenyen 1952. augusztus 3-�n a Mercedes-Benz versenyz�i n�gyszeres gy�zelemmel t�rhettek haza: Hermann Lang gy�z�tt Karl Kling, Fritz Rie� �s Theo Helfrich. A Carrera Panamericana-n a Mercedes-Benz szint�n k�t nyitott tet�s versenyaut�val indult. A versenyben csak John Cooper Fitch �s Eugen Geiger indultak egy 300 SL verseny-roadsterrel. A m�sodik aut� k�s�r�aut�, pil�t�ja G�nther Molter �js�g�r�. Mindk�t coup� a Karl Kling/Hans Klenk �s a Hermann Lang/Erwin Grupp p�rosokkal megnyeri a versenyt. Fitchet, aki r�viddel az egyik �tszakasz megkezd�se ut�n visszat�rt a starthoz, hogy aut�j�n m�g az utols� be�ll�t�sokat elv�gezze, a szab�lyok megszeg�se miatt kiz�rt�k a versenyb�l. M�dos�tott alv�z a sz�ria roadsternek A versenysportban a sz�rnyasajt�k praktikusnak bizonyultak, a W 198 II -nek azonban klasszikus, el�l r�gz�tett ajt�kra volt sz�ks�ge. Ennek megfelel�en a m�rn�k�k jelent�s v�ltoztat�sokat v�geztek az alv�zkereten �s mindk�t oldalon m�lyebb ajt�kialak�t�sokat hoztak l�tre. A konstrukci� stabilit�s�nak megtart�sa �rdek�ben tov�bbi cs�vek be�p�t�se v�lt sz�ks�gess�. Ez�ltal a roadster s�lya a coup�val szemben 35 kilogrammal, 1330 kg-ra n�tt.�j kem�ny tet�j�vel az 1958-ban bemutatott Mercedes-Benz 300 SL roadster 75 kilogrammal t�bbet nyomott, mint a coup�. Cs�cssebess�ge ennek megfelel�en 260 km/h-r�l 250 km/h-ra cs�kkent. A sz�rnyajt�s modellhez k�pest megv�ltozott, l�gy karakterisztik�nak k�sz�nhet�en a csal�dott coup�-rajong�k a j�rm�vet egyszer�en "gurul� nappali"-nak nevezt�k. A nyitott tet�s 300 SL azonban megk�rd�jelezhetetlen�l t�rt�net�nek legkimagasl�bb sportaut�ja volt. A j�rm�be k�nyelmesebb volt a besz�ll�s, a lehajthat� korm�nyra nem volt t�bb� sz�ks�g, a feler�s�tett kem�ny tet�n�l a teker�karos ablakok friss leveg�r�l gondoskodtak - ezek a tulajdons�gok megk�nny�tett�k a 300 SL roadster mindennapi haszn�lat�t. M�szaki fejleszt�sek k�pgal�ria A 300 SL roadsternek jelent�sen jobb menetteljes�tm�nyt �g�rt a h�ts� ker�kfelf�ggeszt�sk�nt be�p�tett, alacsonyabb forg�spont� egycsukl�s leng�kar. A coup� k�tcsukl�s leng�karos kivitele rutinos �s �gyes vezet�t ig�nyelt a vol�nn�l, k�l�n�sen magas sebess�gn�l. A roadsterben szintszab�lyz�ssal ell�tott egycsukl�s leng�kart a Mercedes-Benz m�r a 220 a t�pusban (W 180) is alkalmazza. Hogy a j�rm� lassul�sa igazodjon a menetteljes�tm�nyhez (t�z m�sodperc alatt gyorsult fel 0-r�l 100 km/h sebess�gre), 1962. m�rcius�ban a Mercedes-Benz a 300 SL roadstert az els�- �s h�ts� kerekeken Dunlop f�kt�rcs�kkal szerelte fel. A sportaut� v�g�l 1962-ben �talak�tott, k�nny�f�m motorblokkot kapott (Motor M 198 III). Nyitott vagy z�rt A 300 SL roadster "arca" m�s, mint a coup� frontr�sze: a hosszanti ir�nyban �ll� f�nysz�r� b�ra �s az ir�nyjelz�k a nyitott sportaut�nak a coup�-t�l jelent�sen elt�r� orr r�szt k�lcs�n�znek, mivel ez ut�bbin�l a kerek f�nysz�r�b�r�k domin�lnak. A Mercedes-Benz roadstere az id�j�r�s viszontags�gaival szembeni v�delemre el�sz�r egy, az �l�sek m�g�tt egy fed�l alatt els�llyeszthet� tet�t kapott, sz�riafelszerel�sben. Alternat�vak�nt 1958. �ta a roadsterhez coup�-megjelen�st k�lcs�nz� kem�ny tet� (hardtop) is kaphat� volt. Az eleg�ns vonalak megegyeztek a sz�rnyasajt�s aut��val, noha a roadster �vvonala mark�nsabb �vben futott. Mindez k�l�n�sen a karossz�ria �s a tet� elt�r� f�nyez�se eset�n t�nt ki. Az 1500 m�rk�ba ker�l� hardtop a 300 SL legkeresettebb extrafelszerel�se lett. Ez�rt a roadster ig�ny szerint lehajthat� tet� n�lk�l is sz�ll�that� volt. 1958-ban a sportaut� �ra tet�vel 34 000 n�met m�rka volt, lehajthat� v�szontet� n�lk�l viszont 33 250 m�rka - ez az �r annyi, amennyi�rt a Mercedes-Benz roadstert 1957. �vi bemutat�sakor tet�vel egy�tt lehetett megkapni. Vissza a motorsportba A 300 SL a motorsportb�l �rkezett. Sz�riav�ltozata is sikeresen szerepelt rallykon �s hossz� t�v� versenyeken. Amikor a Mercedes-Benz 1954-ben bemutatta a W 196 Forma 1-es aut�j�t, �s ebb�l 1955-ben megalkotta a 300 SLR versenyaut�t (W 196 S), a 300 SL karrierje a versenyp�ly�kon v�g�rv�nyesen v�g�hez �rt. Az amerikai sportaut� bajnoks�gon a 300 SL roadster alapjain egy �j sport-t�raaut� jelent meg. Ez a Mercedes-Benz 300 SLS, amelyet k�t p�ld�nysz�mban gy�rtottak. 1957-ben Paul O'Shea ezzel az aut�val nyerte meg "D" kateg�ri�ban az amerikai sportaut� bajnoks�got, jelent�s veres�get m�rve a konkurencia j�rm�veire. Ezt a c�met az ezt megel�z� mindk�t �vben az amerikai priv�tsof�r Mercedes-Benz 300 SL kup�j�val nyerte meg. Egy korszak v�ge Az utols� 300 SL gy�rt�s�ra 1963. febru�rj�ban ker�lt sor Sindelfingenben. Ezzel a Daimler-Benzn�l lez�rul az els� SL-modell korszaka, egyben az aut�gy�rt�s egy fejezete. A 300 SL roadster a Mercedes-Benz utols�, k�l�n�ll� alv�zkerettel rendelkez� szem�lyaut�ja. 1954 �s 1957 k�z�tt �sszesen 1371 darab coup�t, 29 k�nny�-fel�p�tm�nyes coup�t �s egy m�anyag karossz�ri�s coup�t gy�rtottak. Az 1957 �s 1963 k�z�tti �vekben 1858 roadster g�rd�lt le a szalagr�l. A nyitott tet�s Mercedes-Benz 300 SL gy�rt�s�nak hat �ve alatt - mint ez id� el�tt a coup� - az aut�gy�rt�s ikonj�v� v�lt. A sportaut� sz�n�szek �s h�ress�gek h�zi kedvence, de gyakran l�thatjuk viszont filmf�szerepl�k�nt is. ("Bettgefl�ster", "Charlie angyalai"). A Mercedes-Benz 300 SL roadster a csillagos m�rka napjainkban egyik legkeresettebb klasszikus modellje.